
Egy kis uzsonna..:-)

"A fájdalom nem azért van, hogy szomorúvá tegyen, ne feledd. Ez az a pont, ahol az emberek mindig eltévednek... A fájdalom csak azért van, hogy éberebbé tegyen - mert az emberek csak akkor válnak éberré, amikor a nyílhegy mélyen a szívükbe hasít, és megsebzi őket. Egyébként nem ébrednek fel. Amikor az élet könnyű, kényelmes és zökkenőmentes, akkor kit érdekel? Akkor ki törődik az éberséggel? Amikor a barátod meghal, az egy lehetőség. Amikor a szerelmed elhagy... azok a sötét éjszakák, amikor olyan magányos vagy... annyira szeretted őt, mindenedet kockára tetted érte, és most hirtelen nincs többé veled. Magányosságod sírásában... ott a lehetőség; ha jól használod, tudatossá tesz. A nyíl hegye fájdalmasan éget - használd fel. A fájdalom nem azért van, hogy nyomorulttá tegyen, hanem azért, hogy tudatosabbá válj! És ha tudatossá váltál, minden szenvedés eltűnik."
Osho

Voltaire:A legfőbb jó
Az ókorban sokat vitatkoztak a legfőbb
jóról. Ugyanennyi haszna Iett volna, ha
arról elmélkednek, hogy mi a Iegfőbb
kék, a legfőbb vagdalt hús, a Iegfőbb
menés, a legfőbb olvasás es így tovább.
Mindenki úgy tesz jót, ahogy tud, és
annyit, amennyire a maga módján ké-
pes..
A legfőbb jó az, ami oly nagy élve-
zetet okoz, hogy képtelen vagy bármi
mást érezni rajta kívül. Éppígy a legfőbb
rossz minden más érzéstől megfoszt.
Íme, az emberi természet két véglete,
mindkettő csupán egyetlen pillanatig tart.
Krantór, a nagy meseköltő azt írja,
hogy az olimpiai játékokon felbukkant a
Gazdagság, a Kéj, az Egészség és az
Erény, hogy egymással birokra keljenek
az almáért.
A Gazdagság így szólt:
- Én vagyok a legfőbb jó, mert ál-
talam mindent megszerezhetsz.
A Kéj ekképpen cáfolt rá a Gazdag-
ságra:
- Engem illet az alma, hiszen a gaz-
dagság csupán ahhoz kell, hogy általa
eljuss hozzám.
Ekkor az Egészség emelkedett szóra:
- Nélkülem nincs kéj, így haszon-
talan a gazdagságod.
Az Erény pedig így érvelt:
- Az arannyal tele erszénnyel, ren-
díthetetlen egészségben, a legnagyobb
gyönyörök közt is nyomorult vagy, ha
helytelenül élsz.
Platón almáját Krantór az Erénynek
adta meséjében.
Ám e kedves történet nem oldja
meg a legfőbb jó kérdését. Az erény
ugyanis nem valamiféle ló, hanem kö-
telesség. Semmi köze a kellemes vagy a
fájdalmas érzésekhez. Az erényes ember,
ha vesekő vagy köszvény bántja, ha min-
den oltalomtól megfosztják, ha nincs se
barátja, se kenyere, ha üldözik, ha lánc-
ra verik - igencsak boldogtalan. Míg a
zsarnok, aki sanyargatja, éppen új ked-
vesével hempereg baldachinos ágyán -
igencsak boldog.
Nos, válaszolj, kit becsülsz többre: a
sanyargatott bölcset, vagy zsarnokát?
Mondd ki bátran, melyiket szereted, és
melyiket gyűlölöd?
Ha az erényes szerencsétlent be-
csülöd inkább, egy újabb kérdést sze-
gezek neked: tudod-e, hogy a láncra vert
bölcs dühöng méltatlan helyzetében?

Vitó Zoltán - Van úgy az ember...
Van úgy az ember,
hogy álmodozni vágyik,
mégsem jut messzebb:
- riasztó úton - csak a valóságig.
Van úgy az ember,
hogy bár szólani vágyik,
mégsem jut messzebb:
- tétova úton - csak a hallgatásig.
Van úgy az ember,
hogy bátorságra vágyik,
mégsem jut messzebb:
- bénító úton - a megalkuvásig.
Van úgy az ember,
őszinteségre vágyik,
mégsem jut messzebb:
- ösvényes úton - csak a hazugságig.
Van úgy az ember,
hogy építeni vágyik,
mégsem jut messzebb:
- vak-sötét úton - csak a rombolásig.
Van úgy az ember,
hogy bár szállani vágyik,
mégsem jut messzebb:
- ingoványon - az elnyelő mocsárig.
Van úgy az ember,
hogy az Összhangra vágyik,
mégsem jut messzebb:
- veszejtő úton - lelke káoszáig...
Bizony, van úgy az ember:
otthagyná gőgös, 'koronás' helyét;
sóváran nézi buksi kutyájának
lélek-gyémántként csillogó szemét:
és sírva simogatja
egy őzgidácska ártatlan fejét:
Ám úgy is van az ember,
haragra, bosszúra készül előre,
de egy kedves hang csendül, -
és szelíd barátság sarjad belőle.
És úgy is van az ember,
hogy balsorsára készül már előre,
de egy tiszta fény villan, -
s búvó remény, öröm sarjad belőle:
Mert úgy is van az ember
- sorsáért bármily balszerencsét átkoz -;
egy kéz, egy mosoly segítő áldást hoz,
és mégis eljut, eljut önmagához,
- kalandos úton - legjobb Önmagához.
Jó reggelt!:-)
Tegnap egész nap nem volt netem.:-S De végül egész jól eltelt a nap.:-)
Vásárolgattam,főztem,megtanitottam a kisfiamat passziánszozni,olvastam,meg még ki is vasaltam.:-) Pedig az olyan nem szeretem feladat.:-))
Remélem a kivánságok teljesültek!:-)
Legyen nagyon szép a napunk!:-)