Pontok
(1.)
emlékezésem
haván lábnyomuk vezet
haza magamból
(2.)
Visszahelyeznék
mindent, ahonnan vettem
e n n y i rend volna
(3.)
emlékszik a test.
A fej feloldoz, a fej
felmutat, felejt
(4.)
szórakozottan
másvalaki arcával
mosolyodtam el
Fodor Ákos.
Körbenéztem a locsolóversek tájékán.Gondoltam keresek valamit a kisfiamnak amivel nem olyan hagyományosan meglocsolhatja a mamát.
Te jóóóóóég,hogy milyeneket találtam!:-DDDD
Thalis Silvenier:
Álmodj szépeket
Valahol, távol a való világon,
Messzi túl a Képzelet-Határon,
Van egy egészen piciny ország.
Az a hely, ahol az álmokat írják.
A szép álmokat zsákokba varrják,
S aztán kis manók mind széjjelhordják.
Viszik a világ minden részére,
S belehintik az élők szemébe.
Egy álommanó hozzád is elért.
Leteszi zsákját, bedugja kezét
És belemarkol a tündérporba,
Hogy a csillámot szemedbe szórja.
Csipetnyi manó, vajon hol lehet?
Nem látod őt, de hallod, hogy nevet.
Óvatosan homlokodra lépked,
S arcod simogatja. Ugye érzed?
SZÉP ÉJT MINDENKINEK!!:-)
HÚSVÉTI ÁLOM
A nedves fény úgy udvarolt a zöldnek
akár életnek álomtelt remény,
s a nagy tájban ott volt a hihetetlen:
csillagszívvel dobogó költemény.
Valahol Nyúl is volt, s amíg tojásra
hajnalt festett, vártuk, hogy felragyog
majd az a Hajnal, amit el nem hoztak
könnyharmatcseppes-múltú hajnalok.
Valahol Nyúl is volt, hímes tojással,
bízó öröm...igen, emlékszem én...
s kis madárhang-szigetek csillogása
mint ujjongott a tavasz égvizén!
Igen, igen, voltál Húsvéti Álom,
holdtündöklés, mikor az este jött.
Rád gondolok, hihetetlen Varázslat,
s ha megpihenek két bánat között,
újra látlak hímes tojás, Te Szépség,
és hallom amint piros szív dobog,
látom-hallom Csodád: az érkezésed, -
s ez így lesz mindig, míg meg nem halok.
Lelkes Miklós.
HOL LENNE JÓ?
Hol lenne jó? Talán olykor a télben ,
egy kis házban , kékálmú hóesésben ,
ha fenyőágak fehéret emelnek ,
s tűnődő kristály ragyog csillagcsendet.
Hol lenne jó? Talán olykor tavaszban ,
szabad szabadban hinni a szavakban ,
ha piros vágyuk kinyíló csodája
lobban a szívig: tulipánok lángja.
Hol lenne jó? Talán olykor a nyárban ,
ha fénytükrében bólintó kalász van ,
s fecskeív int fent a felejtő égnek ,
s a szívekből múlt-bánatok kiégnek.
Hol lenne jó? Talán olykor az őszben ,
a hegy hátán , már könnycsepp-ismerősen ,
szín-temetőben nézni lombot , árnyat ,
s mosolyogni: a léten túl is várnak?
Hol lenne jó? Mindenütt , ahol béke
néz vissza békét kívánó szemébe ,
s holt ember helyett , az elképzelt Nincsben ,
Ember , múlandó , - s kicsit mégis isten
Lelkes Miklós.
A húsvét története.
A Húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadását ünneplik mindenhol a templomokban. A történet szerint két nappal előtte, pénteken, feszítették keresztre őt a római katonák, azzal gyanusították, hogy forradalmat indíthatott volna a tanitásaival és hogy ő akart lenni a király. Ezért csúfságból tövis koronát tettek a fejére, kezét, lábát odaszegezték a kereszthez és a feje fölé odatűztek egy papirt, amin ez állt: I.N.R.I. - Iesus Nazarensis, Rex Iudeae. Magyarul: Názáreti Jézus, Judea királya. Szegény, meg is halt néhány órán belül, a családja eltemette, zsidó szokás szerint egy barlangot ásva a domboldalba az Olajfák Hegyén és egy nagy, nehéz kővel takarták be a sírt. Lévén, hogy másnap szombat volt és olyankor a tizparancsolat szerint pihenni kell, a családja és a tanitványai csak vasárnap mentek ki megint a sírhoz. De mit találtak ott...!? Üres volt a gödör! Egy angyal állt mellette és azt mondta a gyászolóknak: "Nincs már itt, mert feltámadt!"
Gondolom észrevetted már, hogy a dátum évről évre változik. Akkor valyon hogyan tudják, mikor kell ünnepelni? Pedig ezt te magad is kiszámolhatod úgy, hogy megfigyeled mikor van az első telihold március 21 után és akkor az utánna következő első vasárnap lesz a Húsvét. Azért tudják, hogy akkor volt, mert a biblia szerint az ekkor ünnepelt zsidó Peszach első napján tartóztatták le Jézust. Az úgynevezett Utolsó Vacsora alkalmával (ismered-e a híres festményt?) Jézus és a tanitványai a Peszach előestéjén szokásos Széder estet ünnepelték meg, megtörve az élesztő nélkül sütött kenyeret (maceszt) és megitták az előírt több pohár bort. Nagyon sok nyelven ma is úgy hívják a húsvétot, hogy Paszcha(görög, orosz), Pascua(spanyol), Páscoa(portugál), Pasqua(olasz), Paque(francia), Pĺsk(svéd), Pĺske(norvég), Paste(román).
Több európai nyelven a teuton (norsze) Őstra istennő ünnepének a neve ragadt a húsvétra: Oster(német), Easter(angol). Az istennőt szimbolizálta a tojás és a nyuszi, ez utóbbit Németországban kezdték el újra húsvéti szimbólumként használni az 1800-as években és onnan terjedt el ma már a világon mindenhol.
De a világ minden táján ünnepelnek valamilyen tavaszi ünnepet a nem keresztények is. Mióta a világ világ, az emberek örvendeztek és megünnepelték a tavaszt, a természet felújulását. A leguniverzálisabb szimbólum a tojás, mivel az a termékenységet, új életet juttatja eszünkbe. Gyakori ötlet a tojások színezése, a "piros", vagy "hímes" tojás, már az ősi Babilonban is csinálták. Később az egyiptomi templomokat is kidíszitették velük tavasszal.
Most kivánok Mindenkinek kellemes húsvéti ünnepet! Mától vendégünk lesz,el is utazunk anyukámhoz is,szóval nem hiszem hogy tudok lenni. Vigyázzatok magatokra,szeretetpuszi Nektek!:-))
Egyek vagyunk...
Egyek vagyunk
a szorításban,
Egyek vagyunk
a kézfogásban,
Egyek vagyunk
a télben, nyárban,
Egyek vagyunk
a napsugárban,
Egyek vagyunk
a bűnben, vágyban,
Egyek vagyunk
hajnali táncban,
Egyek vagyunk
ketten egymásban,
Egyek vagyunk
életben, gyászban,
Egyek vagyunk
az elmúlásban,
Egyek leszünk
a Feltámadásban...
Paudits Zoltán
