Szerintem ez valami gyönyörű...ez a pár sor teljesen magával ragadott...
Most már mindörökre veled maradok! Örömödben, magányodban, félelmedben, szomorúságodban. Ha víz fölé hajolsz, ezután én akarok visszanézni rád. Ha kígyó támadna meg, veled akarok lenni. És ha terhedre leszek, a hátad mögé állok, ne láss engem, de én ott akarok lenni, legalább az árnyékodban.
(Illés Endre)
