És ime a Keii féle változat.
Ő ezt látta a képben..

,,Az első szobában ott állt az új bútor, a hátsóban az ő régi ágya, sifonérja. Még az ajtók, az ablakok, az ablakon a zár is fehérre festve, s az agyonsikált padlóról a tisztaság jó, hűvös szaga párált fölfelé. Igazán szép kis lakás volt, még a húga, a menyasszony is irigykedett rá, pedig annak jegyző a vőlegénye, a bútora drágább, mint az övé. De így egyszeri bekukkantásra tiszta, nyugodt volt itt minden, ilyenre gondolt, aki a "nyugodt fészket" emlegeti.
Amíg volt valaki vele, aki az új lakását csodálja, Zsófi is elégedett volt. - Itt most már minden azért van, a ház is, én is, hogy a Sanyiból embert neveljek - magyarázta Horváth ángyának, akiről tudta, hogy bejárós az anyósáékhoz. Hanem mikor este magára maradt, egyszeribe beborult a kedve, a Sanyikát kellett csiklandoznia, hogy a gyerek kacagása verje fel a szívére ülő ködöt." (Németh László: Gyász)