Dobrosi Andrea: Írj csodát!
Bölcs, keleti mesék tanaiban
hiszem nincs titok: él a szerelem;
ott bujkál a szélfútta avarban
várva rám,- hív ezerszer, s meglelem.
A boldogság kék madár nekem is,
mely szellő szárnyán ül s repül tova,
majd vágyam vörösre festi a kis
dédelgetett hamisból a csoda.
Ím, soha sem hitt való látomás
toppan elém, s magához ölelve
súgom karodban: a szívembe áss,
mélyre láss, rejtsd el kóros kételyem;
hogy ne maradjon semmi más, semmi,
csak te maradj, maradj tündökleni!
