Távolba hamvas, messzi-kék hegyek,
csúf szőrös faunok hét sípon danolnak,
magas hordókon részeg istenek,
szilaj nymphák vad táncot lejtnek...
Az este száll s egy fatrón tetején
boros mámorban nyújtózik el Bacchus,
vert aranyserleg színültig kezén,
repkénykoszorú asszonyos fején...
Túl a tölgyeken, dús leveleken
mint a délután elfogy a vad zene;
s egy violaszín lágy selyem-szőnyegen
Aphrodité álmodik meztelen...
Keleti Arthur: Nyári ünnep
