Fogaink és szerveink kapcsolata

A szájüregben elhelyezkedő fogak az utóbbi évtizedekben kikerültek elszigeteltségükből. Megdőlt az a nézet, hogy a fogazat és annak állapota a szervezet egy szeparált területét jelentik. Először a fogászati gócok irányították erre a figyelmet, majd a rágószervi rendellenességek és a táplálkozás milyenségének távolhatásai jelentkeztek. A biológiai - komplementer fogászat tudományterülete feltárta, hogy a szájüreg a szervezet funkcionális, elválaszthatatlan része, az itt jelentkező problémák a szervezet egyéb részeire is kihatnak, sőt a szervezetből is érkezhetnek jelzések erre a területre.

A biológiai fogorvoslás és az oralakupunktúra szerint (ez utóbbi szakág, a szájban lévő akupunktúra pontok és vezetékek működésével és kezelésével foglalkozik) a szájüregben egyes területek kapcsolatban vannak - az akupunktúrás csatornák révén - egyes belső szervekkel és a test egyéb területeivel is (1. ábra). Erre főleg, a krónikusan meglévő vagy visszatérő gyulladások, fájdalmak, elváltozások esetén kell gondolni.

A szájüregben a metszőfogak területe például a Vese-Húgyhólyag csatornához tartozik. Ez azt jelenti, hogy a vizeletkiválasztó rendszerben lévő krónikus folyamatok, gyulladások hasonló tüneteket okozhatnak ezen a területen is. A képet tovább bonyolítja, hogy a belső nemi szervek működésének egy része is ehhez a csatornához tartozik. Helyi gyulladásos tüneteket okozhat nőknél, a petefészek gyulladása, a rendszertelen havi vérzés, a krónikus hólyaghurut, a vizelet elcsöpögése és a hüvely fertőzése, gyulladása is. A szájüregben zajló helyi folyamatok sokszor jelzést jelentenek a szervezet egyéb területeiről.

A szájüregben gyakorlatilag a teljes akupunktúrás csatornarendszer vetülete megtalálható, az úgynevezett főcsatornák, vagy oldalági kapcsolódások révén. A szájüregi rendszer felépítése hasonló, mint a már általánosan ismert talp-, tenyér- és fül mikrorendszere. Míg például a fül akupunktúrás kapcsolódási szisztémája még nem teljesen feltárt, a szájüreg akupunktúrás csatornái pontosan ismertek.

Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy pontosan ismernünk kell az egyes fogak „kapcsolatait" és a távolhatásainak jellegét, mert a fogászati kezelések során, és azt követően is, a távolabbi területeken is jelentkezhetnek tünetek, például fájdalom, helyi gyulladás képében.

Tény: „oda-vissza" kapcsolat létezik
a fogak, a fogágy és a szervezet távolabbi területei között.

Ezek ismerete segíti a fogorvost - és persze a pácienst is - a látszólag távol eső területek összefüggéseinek megismerésében.

A szájüregben kiemelt jelentőségű a Gyomor-Lép-Hasnyálmirigy csatornarendszer, mely azon kívül, hogy a felső 6-7. és az alsó 4-5. fogak területéhez kapcsolódik, még az egész szájban lezajló folyamatokat is „érzékeli" (2. ábra). Tehát a szájüreget érintő minden „terhelés" csökkenti ennek a csatornarendszernek az energiaszintjét is.

A leggyakoribb szájüregi terhelések: Az elhalt fogak, foggyökerek, a szuvas fogak, a visszatérő fogfájdalmak, a krónikus szájnyálkahártya folyamatok, a fogpótlások okozta folyamatok (bomló, instabil anyagok és elektrolízis útján), az amalgám tömésekből eredő higanyterhelés, az elektromos zavarok, az ún. Galván-hatás, a fogsorzáródási rendellenességek, a fogkrémekből és szájvizekből származó károsító tényezők, az élelmiszerekben található állomány-stabilizátorok és konzerváló anyagok, a túl sok savas jellegű élelmiszer fogyasztása (fehér kenyér, szénsavas üdítő italok, túl sok hús, édességek).

Mindezek a tényezők, tartós zavaró impulzusként jelentkeznek a Gyomor-Lép- Hasnyálmirigy működési körben és hozzájárulnak, illetve sokszor kiváltó okai az emésztőrendszer megbetegedéseinek.

A tünetek jellege is változatos. Nemcsak emésztőrendszeri tünetek jelentkezhetnek, például gyomor-bélhurut, étvágytalanság, hányinger, hasmenés, székrekedés, haspuffadás, fájdalmak a hasüregben, hanem - az akupunktúrás távolhatások miatt - egészen más jellegűek is. Ilyenek például a fej és a nyak ödémája, idegfájdalmak, álmatlanság, idegesség, migrén, az orrmelléküregek gyulladása, mandula- és torokgyulladás, alsó végtagi keringési zavarok, izomgyengeség, fájdalom a lábszár elülső-külső részén, a lábfejen, allergiás folyamatok, bőrbetegségek, és az ún. „kötőszöveti gyengeség". Ez utóbbi esetben a bőr elveszti rugalmasságát, és könnyen jönnek létre bevérzések, elszíneződések.

Összefoglalva: a szájüreg még tartogat meglepetéseket, de megértésében, vizsgálatában a holisztikus, az egész szervezetet összefüggéseiben vizsgáló szemlélet elengedhetetlen.

Dr. Csiszár Róbert fogszakorvos a komplementer / biológiai fogorvoslás honoris causa tanára, vizsgáztatója