Tanuld meg a víztől követni utadat,
Tanuld meg a tűztől: mindenből hamu marad.
Tanulj az árnyéktól őrködni éberen,
Tanulj a sziklától megállni helyeden.
Tanulj a Nalptól, mely nyugovóra tér,
Tanulj a szellőtől, mely lombok közt pihen:
Hogyan kell életedet leélni csendesen.

Tanulj meg tőlük, hisz mindenki testvéred:
Hogy kell szépen élni, és szépen halni meg.

Tanulj a féregtől: semmi sem fölösleg,
Tanulj a rózsától tisztán maradni meg.
Tanuld meg a lángtól elégetni szennyed,
Tanuld a folyótól: utadból ne térj el,
Tanulj az árnyéktól alázatos lenni,
Tanulj meg a Naptól szüntelen haladni,
Tanuld négy évszaktól ismerni az időt,
Tanuld a csillagoktól, hogy az Égben erőd.
Tanulj a tücsöktől: Ha magad vagy zenélj,
Tanuld el a Holdtól, hogy semmitől ne félj.
Belátást a sastól, s ha vállad suly nyomja,
Nézd meg, milyen terhet cipel a hangya.
Tanuld a virágtól, hogy légy szép és kecses,
Tanulj kismadártól: szabadon repülgess,
Tanulj a báránytól: legyél szelid mint Ő,
Mindentől tanulj, mert minden veszendő.