Furcsa szép
Lekéstem a kompot,
a stégről nézem az
ezüstszínű Dunát,
s a túlparti dombot,
melyről a kósza szél
egy emléket hoz át.
A fodrokon táncol
és ring a szerelem
bölcsőjében egy kép,
a szívéhez láncol,
előtör a mélyből
valami furcsa szép.
Paudits Zoltán
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
