Mi a babona?
Egyes tárgyaknak, cselekményeknek, körülményeknek természetfölötti hatást tulajdonító és bizonyos jelenségeket természetfölötti erők megnyilvánulásaként magyarázó tévhit. (Akadémiai Kislexikon, 1989)
Az okkult és misztikus tudományok ismét virágkorukat élik, elég csak például az Édesvíz Kiadó nagysikerű könyveire vagy a természetfeletti jelenségekkel foglalkozó tévésorozatok sokaságára gondolni. Nehéz azonban meghúzni a határt a babona, az irracionális tévhit és a természetfeletti jelenségek, vagy az okkult tanok között. Ami az egyik ember szemében babona, a másik számára vallás vagy tudomány.
Választási mágia
Napjainkban Afrika a világ legbabonásabbnak tartott területe. Itt még mindig sokan folyamodnak különböző varázslási praktikákhoz, hogy céljaikat elérjék. Ghánában 1955-ben úgy módosították a választási törvényt, hogy jogsértőnek minősüljön, ha valaki a szavazások eredményeit bármilyen varázslattal vagy mágiával igyekszik befolyásolni.
Európa sok országában hisznek még mindig a boszorkányságban, varázslásban. Angliában hat ember közül egy hisz a kísértetekben, tizennégyből egy állítólag már látott is. Ugyancsak Angliában minden tizedik ember hisz a szerencsés napokban, Németországban ennél jóval többen. A németek kétharmada minden nap elolvassa a horoszkópját, háromból egy pedig bevallottan hisz is benne. A csillagjóslás manapság jól bevált szolgáltatás, az olvasóra valamit is adó mindenik lapnak van horoszkóp-rovata. A kutatások azt mutatják, hogy a társadalmi háttér nem döntő tényező a babonásságban, a diákok és szellemi foglalkozásúak között is szép számban akadnak olyanok, aki hisznek a csillagoknak az emberi életet befolyásoló hatásában vagy a tenyérjóslásban.
Robert Gould professzor egy voodoo-
kellék fekete pókkal, varázslás-
történeti kurzus leadása közben
(Floridai Presbiteriánus Kollégium)
Rettenetes 13-as
A 21. században is sokan messzire elkerülik a 13-as számot. Amerikában hiányoznak az épületek 13-ik emeletei, nagyon sok kórházban nincs 13. kórterem. Azon sem csodálkozott senki, amikor az Apolló 13-nak a 13 óra 13 perces fellövési kísérlete a 39-es (háromszor 13!) indítóállványról meghiúsult. Persze Európa sem kivétel: amikor 1965-ben az angol királynő Nyugat-Németországba látogatott, a vágány számát, amelyről a királynő vonata indult volna, 13-ról 12-re cserélték.
A babona, úgy tűnik, nemcsak az egyéni sorsokat befolyásolhatja, de káros lehet a gazdaságra is. 1978-ban Amerikában készítettek egy felmérést, melynek meglepő eredménye az volt, hogy a 13.-ák akár egymilliárd dolláros veszteséget is okozhatnak. Ezen a napon sokan egyszerűen nem mennek dolgozni, nem váltanak vonat- vagy repülőjegyet, és nem szívesen vásárolnak.
A tarotkártya tizenharmadik
lapja a halált ábrázolja
Sokan rettegtek mindig is attól, hogy tizenhárman üljenek asztalhoz, mert a hiedelem szerint valaki közülük hamarosan meghal. Az utolsó vacsorán is Jézus volt a tizenharmadik az apostolai között. Napóleon és Franklin Delano Roosevelt híresek voltak arról (is), hogy semmi pénzért sem vacsoráztak volna tizenharmadmagukkal. Roosevelt pl. mindig kéznél tartotta az egyik titkárnőjét, hogy ha valaki esetleg az utolsó percben visszamondta a meghívást, vagy hirtelen csapódott a társasághoz, akkor se legyenek pont tizenhárman. Párizsban létezett a quatroziéme intézménye, melynek révén végszükség esetén bárki rendelhet egy hivatásos tizennegyedik vendéget.
A triszkaidekafóbia (a 13-astól való félelem görögül) tulajdonképpen ókori eredetű babona. A számoknak különös jelentőséget, pozitív vagy negatív tulajdonságokat tulajdonító gondolkodásmódot, a számmisztika elemeit még a püthagoriánusoktól (Püthagorász tanítványai, filozófiai rendszerükben központi szerep jutott a számnak) és a kabbalistákól örököltük.
Mi a kabbala?
A kabbala szó szerinti jelentése "átadás, hagyomány". Tágabb értelemben a zsidóság ezoterikáját jelenti a kései ókor óta, szűkebb értelemben a középkorban keletkezett misztikus teozófiai irányzatot. A kabbalisták előszeretettel tanulmányozták a szent szövegeket, melyekben hitük szerint minden tudás fellelhető. Misztikus módszereik a héber írás azon sajátosságain alapultak, hogy a héber ábécében nincsenek magánhangzók, illetve (sok más ókori nyelvhez hasonlóan) a számjegyeket is betűk jelölik. Ez a vallási szövegek elvileg végtelen számú értelmezési lehetőségét tette lehetővé.
A kabbalisták azt vallották, hogy a szám minden dolgok lényege. Szerintük az erényeknek éppúgy megfelelnek a számok, mint a geometriai alakzatoknak vagy a természet eleminek. Például: a pont: 1, a vonal: 2, a sík: 3, a test: 4, a házasság: 5, a szerelem és a barátság: 8. A hármasnak, a hetesnek és a tizenkettesnek különösen nagy jelentőséget tulajdonítottak. A hármas jelentőségét a világot alkotó három alapelem, a tűz, a víz és a levegő lényegességével magyarázták. A hetes azért lett "kabalaszám", mert a tanok kidolgozása idején a Holddal és a Nappal együtt hét bolygót ismertek, és hitük szerint az emberek sorsát a planéták határozzák meg. A hétnek is hét napja van, a fejnek pedig "hét kapuja": két szem, két fül, két orrlyuk és a száj. A 12 mindenképp a tökéletességet jelenti (12 hónap van, a napnak 12 órája, Jézusnak 12 apostola, Izraelnek 12 törzse, stb.) A 13 ezen túl van, ezért valami gonoszságot hordoz magában. A tökéletes 12-höz hozzáadódik még egy szám, és ez megbontja az egységet, a harmóniát, ezért halált hozó.
A rózsakeresztes Robert Fludd által használt
szent számok hármas rendszere (1617)
A numerológia nagyon sok eleme ma is velünk él. Nem véletlenül hívjuk a szerencsét hozó tárgyakat vagy számokat kabalának. A népmesékben és szólásmondásokban is a hármas és a hetes a kiemelt számok: hétpecsétes titok (az Apokalipszis pecséteinek száma is 7), heten, mint a gonoszok, a hétfejű sárkány, hét törpe, hetedhét országon túl. De ugyancsak a világ hét csodájáról beszélnek, és a katolikus egyház is fokozta a hetes misztikusságát, (bár az eredeti szándék állítólag épp az volt, hogy a nép figyelmét a babonáról a vallásra terelje), hiszen hét szentség van és hét főbűn, de Krisztus utolsó szavainak a száma is ennyi volt. A babona legújabb változata szerint a házasságok kritikus éve a hetedik, akik abban az évben nem válnak el, már biztosan együtt öregszenek meg. A statisztikák azonban nem igazolják ezt feltevést, a hetedik évben nem történik szignifikánsan több válás.
