csak en

Sûrû köd takarja már egy ideje a tájat. Csak csend és magány. Az utcán egy macska tanácstalanul méregeti az út menti tócsákat, azon vacillál, ugorjon vagy ne ugorjon a túloldalra. Aztán mégiscsak ugrik, amikor meglát közeledni.
Csöpög minden a nyirkos ködös a sötét utcákon, ahogy a városon áthaladok.
Nem akarok gondolkodni, most nem. Csak az ürességet akarom magamba szívni és a csendet.
Valaki eltünt az életembõl, egy ismeretlen ismerõs.

No. Eljött a lefekvés ideje. Már készültem hamarabb, csak a végén elbeszélgettem az idõt. Igy is azt mondták, hogy már megyek?? Jah..már igen.:-)
Volt az estének kicsit szürkébb pontja is, ami nem igazán esett jól, de majd a számlát rendezem. Nem érdemes jónak lenni, de komolyan. Erre jöttem rá.

"A fél világ rossz nyomon jár a boldogság keresésben.Azt hiszik a birtoklásban és a szerzésben van,valamint abban,hogy mások õket szolgálják.
A boldogságot valójában az adásban és mások szolgálatában találjuk."
(Henry Dummond)

Szép estét!:-)

Nah. Ujra itt.
Értek ma meglepetések rendesen.
De legalább egy korszak lezáródott az életemben.
A rádio pedig az rtv staton a legjobb 30 ban benne volt az online rádiok között. Ez jó redmény. Örültem neki.
Este be is állok adásba, majd 22 órától, addig foglalt a mikrofon feletti hatalom.
No most vacsi, aztán még jövök.

Szerintem unalmas állandóan azon sírni, hogy mekkora katasztrófa az életed. Nem az. Minden döntés és tettek kérdése. A semmibõl is épülhet köréd egy világ, amiben eddig nem is hittél. (...) Hosszú folyamat, olyan, ami megdolgoztat. Néha fájni fog, talán annyira egyedül fogod érezni magad, mint még soha, de akkor majd jön valaki, aki megmutatja, hogy nem is vagy olyan nagyon egyedül. Hogy más is azon megy keresztül, amin te. Más is elfelejti, hogy van miért menni tovább, leginkább azért, hogy megéld magad.

Oravecz Nóra