A világ keletkezése. / keleti mese/
Mielõtt ég és föld szétvált volna, a világ egy nagy gõzgömb volt, a neve: Zûrzavar.Ebben az idõben jött létre az öt õserõbõl az öt Öreg. Az elsõ a sárga Öreg, õ volt a föld ura: a második a vörös úr, õ volt a tûz uralkodója: a harmadik a sötét úr, õ volt a vizek királya: a negyedik a Faherceg, a fák ura: az ötödik a Fémanya, a fémek császárnõje.
Az Öregek mûködésbe hozták bennük rejlõ õserejüket, így aztán a vizek és a föld lesüllyedt, az ég pedig a magasba emelkedett. A föld megszilárdult, a vizek a folyókba és tengerekbe gyûltek, hegyek és síkságok alakultak ki. Megnyílt az ég, megformálódott a nap, a hold és mind a csillagok. Szelek söpörtek végig a földön, felhõk gomolyogtak az égen, esõ hullott, harmat permetezett.
A sárga Öreg keringésbe hozta a föld legtisztább erõit, ehhez járult a tûz és a víz ereje. Füvek és fák sarjadtak, madarak és mindenféle állatok, kígyók, rovarok, halak és teknõsök népesítették be a földet,A Faherceg és a Fémanya egyesítették a fényt és az árnyat, és megalkották az emberi nemet: a férfiút és az asszonyt.Így lassan-lassan létrejött a világ.
Volt ez idõben egy, akit a jáspispalota urának neveztek.Ez varázserõre tett szert, és az öt Öreg arra kérte, hogy uralkodjék a világon, mint a legfõbb isten.Ott lakott õ a harminchárom menny fölött a jáspispalotában, mely fehér nefritbõl épült, és minden kapuja arany. Ott álltak a trónjánál a huszonnyolc holdház ura, a mennydörgés és a nagymedve istenei, valamint a gonosz, ártó, halált hozó istenek is. Ezek mind segédkeztek a jáspispalota urának, hogy uralkodhassék a mennybolt alatti ezer nemzetség felett, kiosztva életet, halált, szerencsét és balsorsot a törvény rendelése szerint.
Az öt Öreg pedig visszavonult, munkájuk készen, befejezve, s élnek azóta is folttalan nyugalomban.A vörös úr délen él, õ a tûz istene: a sötét úr északon él, õ a sötét északsarki égbolt istene. Vízikristály palotában lakik. Idõk múltával õ volt az, aki a földre küldte Konfucsét, hogy tanítsa az embereket. Ezért hívják aztán ezt a szentet a kristály fiának.A Faherceg keleten él, õ a zöld úr, õ irányítja a lények születését és keletkezését. Benne szunnyad a tavasz ereje, õ a szerelem istene is. A Fémanya nyugaton él, a jáspistó mellett, hívják nyugati királynõanyának is. Õ vezeti a tündértáncot, irányítja a dolgok változását, szabályozza az idõt és a növekedést. A sárga Öreg itt él középen, fáradhatatlanul vándorol a világban, hogy segítsen, gyógyítson, könyörületet gyakoroljon.Sokszor és számtalan alakban jelent meg a világban. Utóljára hosszú fehér szakállal született, s ezért Laocsénak, öreg gyereknek nevezték.Könyveket írt az életrõl, hírdette a bölcsességét az embereknek. Sok-sok követõje támadt, bölcsességének fája kivirágzott, édes gyümölcsöket érlelt.Tanításait ma is a sárga Öreg bölcsességének nevezik. "Laocse volt már, és nem volt még a menny"- szokták mondani.Ez is arra utal, hogy Laocse nem más, mint a sárga Öreg maga, aki azért jelent meg, és vándorol fáradhatatlanul a világban, hogy segítsen az embereken.
