2008.10.05. 09:03 Palmalegyezo
A JÓSZÍVŰ ÓRIÁS
Hol volt, hol nem volt, túl mindenen, élt egyszer egy óriás. Ez az óriás olyan hatalmas volt, hogy az erdő legmagasabb fája is csak a térdéig ért, feje pedig a felhőket súrolta, ám amilyen nagy és erős volt, épp olyan szelíd és jószívű.
Egy szép tavaszi napon, amikor lent üldögélt a folyóparton, kétségbeesett sírásra lett figyelmes. Felnézett, és egy kismadarat pillantott meg az egyik nagy fűzfa ágán.
- Hát te miért sírsz itt ilyen keservesen ? - kérdezte tőle az óriás.
- A sas elragadta egyetlen fiókámat ! - zokogta a kismadár - Ki segít most, ki ad nekem erőt, hogy elviseljem ezt a csapást ?
Az óriás elkomorodott. Felállt, az inge alá nyúlt. Amikor előhúzta a kezét, a tenyerében egy hatalmas, vörösen izzó szív lüktetett.
- Az én erőm a szívemben lakozik. - mondta - Most megosztom veled ezt az erőt.
Azzal a kismadár felé nyújtotta a szívet. Az hozzásimult, érezte, ahogy valami melegség járja át a testét. Felröppent az óriás vállára.
- Köszönöm neked ! A te erőd most már az enyém is ! - csivitelte hálásan, azzal elrepült az erdő irányába. Félútról még egyszer visszanézett az óriásra. " Milyen furcsa ! " - gondolta - " Valahogy nagyobbnak tűnt az előbb. "
Az óriásnak ettől a naptól fogva rengeteg tennivalója akadt : az erdő összes állata hozzá jött el bánatával, hogy erőt merítsenek tőle a reménytelenségben. És ő adott mindenkinek.
Közben elmúlt a tavasz, majd a nyár. Őszre az óriás már épp csak elérte a legcsenevészebb fa legalsó ágát, de továbbra is odanyújtotta szívét minden rászorulónak. És eljött a tél ...
Az óriás - aki most már akkora volt csak, mint egy nagyobbacska fűszál - az erdei úton sétált. Meg-megállt, néha szaggatott köhögés rázta meg a testét. " A végéhez közeledik az esztendő. Nemsokára újra eljön a tavasz, majd a nyár. De nekem nem lesz már több tavasz. " Idáig jutott gondolataiban, amikor egy csendesen pityergő kisleányt pillantott meg az út szélén.
- Miért sírsz, kisleány ? - szólította meg.
" Nini, egy manócska ! "- csodálkozott a kisleány és abbahgyta a pityergést.
- Segíts rajtam ! Mindenki csak engem bánt ! Elfogyott az erőm !
Az óriás elmosolyodott. Kinyújtotta tenyerét, amelyben ott feküdt egykor oly hatalmas szíve összeaszva, megfakulva. Már alig dobogott, csak néha futott át rajta egy-egy gyenge remegés.
- Hunyd be a szemed, és érintsd meg ! - mondta a kislánynak.
Az lehajolt az óriáshoz. Becsukta a szemét, és megérintette a szívet. Az összerándult, majd felizzott. A kislány érezte, ahogy az ismeretlen erő átáramlik a testébe.
- Köszönöm, manócska ! - suttogta halkan, és kinyitotta a szemét.
De az óriás addigra már eltűnt. Csak egy maréknyi szív alakú hamukupac maradt a helyén, amit a szél felkapott és szétszórt ...
5 komment
2008.10.01. 22:34 Palmalegyezo
A LEGFONTOSABB
Történt egyszer, hogy a nagy erdei tisztáson összegyűltek az állatok, és azon kezdtek tanakodni, hogy mi a legfontosabb az életben.
- Szerintem a legfontosabb dolog az életben a barátság. - mondta az egér, és a lajhárhoz fordult - És szerinted ?
- A nyugalom ! - mondta az, és ásított egyet.
- Á, annál sokkal fontosabb az ész ! - legyintett a róka.
- Szerintem ... - kezdte volna a kaméleon, de a többiek rögtön letorkollták.
- Ugyan, mit tudsz te erről !
- Te kis köpönyegforgató ! - tette hozzá a róka.
- A legfontosabb dolog az életben a muzikalitás ! - trillázta a fülemüle.
- Hát nem mondom, az is lényeges, de a legfontosabb mégiscsak a szerelem. - brekegte a béka, mert éppen tavasz volt.
- Szerintem ... - kezdte volna megint a kaméleon, de a többiek újra csak lehurrogták.
- Majd pont te mondod meg, aki nem tudsz semmi mást, csak a színedet változtatni !
- A legfontosabb dolog az életben a szépség ! - folytatta a beszélgetést az őz - És a kecsesség.
- Akkor már inkább a gyorsaság ! - rikkantotta közbe a nyúl.
- Ez ostobaság ! - vetette ellen a pocok - A legfontosabb az, hogy legyen mindig mit enned.
- Szer ... - a kaméleon már csak eddig jutott, mert a többiek megint beléfojtották a szót.
- Ha még egyszer meg mersz szólalni, még meg is verünk ! - mondta a róka, aki valami okból még külön is haragudott rá - Na hol is tartottunk ?
- Ott - ismételte meg a pocok - , hogy a legfontosabb a tele has.
- Ez mindig csak zabálna ! - sziszegte a kígyó - Még egy ilyen haspókot !
- Miért, akkor szerinted mi a legfontosabb ? - kérdezte sértődötten a pocok.
- A hajlékonyság és a rugalmasság. - válaszolta a kígyó.
- Márpedig én mégis azt mondom ... - kezdte volna az őz, de ebben a pillanatban megzörrent a bozót, és kilépett belőle az oroszlán és a medve.
- Na te mit gondolsz, medve komám ? - kérdezte az oroszlán társától - Mi a legfontosabb ?
- Nem tudom eldönteni. De talán te meg tudod mondani. - fordult a medve a sashoz, aki csak most csatlakozott hozzájuk.
- Ó, hogyne. - válaszolta a sas - Szerintem a barátság.
Azzal bekapta az egeret.
- Szerintem az ész. - mondta az oroszlán, és széttépte a rókát.
- Szerintem a nyugalom. - mondta a medve, és megölte a lajhárt.
- Szerintem a muzikalitás. - mondta a sas, és megfojtotta a fülemülét.
- Szerintem a szerelem. - mondta az oroszlán, és eltaposta a békát.
- Szerintem a szépség. - mondta a medve, és agyonsújtotta az őzt.
- Szerintem a hajlékonyság. - mondta a sas, miközben felragadta a kígyót, és elrepült vele.
- Szerintem a gyorsaság. - mondta az oroszlán, és felfalta a nyulat.
- Szerintem az, hogy mindig legyen mit enned. - mondta a medve, és elnyelte a pockot.
Csend támadt. Aztán a medve megtörölte a száját, és azt mondta :
- Na, azt hiszem mehetünk.
Azzal az oroszlánnal együtt szép komótosan elballagtak a bozótoshoz, majd eltűntek benne.
- De most tényleg, medve ! - hallatszott az oroszlán hangja valahonnan messziről - Szerinted mi a legfontosabb ?
- Szerintem ... - motyogta a tisztáson a kaméleon egy barna földrög képében - Túlélni ...
7 komment
2008.10.01. 22:31 Palmalegyezo
Mi lennék, ha...
... hónap lennék: szeptember
... a hét egy napja lennék:csütörtök
... a nap egy időpontja lennék:hajnal
... bolygó lennék: Szaturnusz
... tengeri állat lennék:korall
... cím lennék: egy vers cime
... berendezési tárgy lennék:könyvespolc
... történelmi személy lennék:Afrodité
... folyadék lennék:kóla
... drágakő lennék:smaragd
... fa lennék:szomorú fűz
... madár lennék:feketerigó
... szerszám lennék:kombináltfogó
... virág lennék:hóvirág
... időjárás lennék: napsütés
... mesebeli lény lennék: sellő
... hangszer lennék:hárfa
... állat lennék:őz
... szín lennék: barna
... érzelem lennék: szeretet
... zöldség lennék:paprika
... hang lennék: suttogás
... elem lennék: tűz
... autó lennék: Peugeot
... dal lennék: Forever Jung
... film lennék: Szenvedélyek viharában.
... könyv lennék: Csipkedisz
... étel lennék:rétes /barackos/:-)
... hely lennék:öböl
... íz lennék: édes
... illat lennék: törökszegfű
... hit lennék: szeretet
... testrész lennék:kéz
... arckifejezés lennék:mosoly
... tanóra lennék: irodalom
... rajzfilm lennék: Lolka és Bolka
... mértani alakzat lennék: kör
... szám lennék: 2
... ruhadarab lennék: sál
... ékszer lennék: gyöngy
... kiegészítő lennék: öv
... szeretet megnyilvánulása lennék: érintés
... rovar: pillangó
1 komment
2008.09.23. 23:07 Palmalegyezo
Almafa (december 23 - január 1., június 25-július 4.)
Bájos, tündöklő belső kisugárzással, személyes vonzerejét megőrzi egészen idős koráig. Legtöbbször a törékenynek tűnik, ám végtelenül kiegyensúlyozott. Soha nem unatkozik, mert mindig újabb és újabb felfedezni való dolgokat keres az életben. Sokszor éri csalódás, mert túl naiv, mindenkiben csak a jót látja meg, a rosszat nem akarja észrevenni. Rendkívül jószívű, bármilye is van, azt megosztja másokkal.
Jól tudja kezelni a pénzt, de csak a harmincas évei után mutatkozik meg. Fiatal korban nem fektet túl nagy hangsúlyt a karrierre, ám később beleveti magát a munkába és az egyik legjobb a hivatásában.
Hatalmas igénye van a szeretetre és a törődésre. Szereti, ha mindig van mellette valaki, akire vigyázhat, akiről gondoskodhat, de receptorai azonnal jeleznek, ha az illető kezd eltávolodni tőle. Roppant házias, és imádja a természetet, pont emiatt vágyik nyugalmas, vidéki életre, távol a zajos nagyvárosoktól. Otthonát állandóan csinosítgatja, folyamatosan a harmóniára törekszik. A tanulás sem áll távol tőle, főként az elméleti tudása jeles, a gyakorlat már távolabb áll tőle. Szeret társaságban lenni, s megbecsüli az élet apróbb örömeit is. Mindig odafigyel, kedvesen szól másokhoz, s amit mond, azt valóban úgy is gondolja.
A szerelemben nagyon érzéki, szinte megbabonázza a kiszemeltjét. Roppant érzéki, ugyanakkor vad és erotikus. A vigasztalást mesterfokon űzi, s ő tudja a legjobban, hogy a szerelem bármilyen bajra gyógyír. Sokat flörtöl, ez szinte a lételeme, de ha egyszer leragad valaki mellet, azt komolyan gondolja, számára hűtlenkedésnek helye nincs.
2 komment
